Lydiához

Míg én voltam a kedvesed S felfénylő nyakadat még nem ölelte más Ifjú, míg veled éltem én Nálam jobban a dús perzsa király sem élt Míg más nem hevített, csak én Míg el nem ragadott tőlem a trák Chloé Rólam szólt a dalod s olyan Híres voltam, akár hajdani ősanyánk Lantot penget a szép Chloé Fenséges szerető és dalosajkú is Hogy megváltsam az életét Vállalnám a halált boldogan érte én Engem meg Calais szeret Testem most vele ég egy szerelem tüzén Hogy megváltsam az életét Vállalnám a halált kétszer is érte én S mit szólnál, ha a régi láng Fellobbanna ma és szőke Chloé helyett Hozzád kötne a vágy megint Ajtóm újra neked nyílna ki Lydiám? Szép csillag Calais ragyog Náladnál meg a bősz Ádria sem vadabb Nád sem hajladozóbb, de nézd Csak véled tudok én halni is, élni is